A Klímaváltozás komoly és mindenkit érintő téma. Kezd "divatba jönni", hogy odafigyeljünk a környezetünkre és tegyünk valamit, ami hosszú távon kifizetődő nem csak a bolygónknak, hanem az emberiségnek is. Remélem ez a "divathullám" meg is marad és kitart, mert a jövőképünk per pillanat elég elkeserítő. A környezettudatosság beépíthető és alkalmazható a mindennapokban egy kis odafigyeléssel.

Ha nem használunk palackozott vizet, hanem csapvizet szűrűnk otthon, saját kulacsot használunk(ehhez persze kell, hogy a vendéglátóegységek is együttműködően, kérésre utántöltsék), nejlonzacskók helyett vászontáska (elfér még az én kisebb retiküljeimben is), a szemetet ne az utcán és az erdőben dobjuk el, szelektíven gyűjtsük, vegyünk bambusz fogkefét , sorolhatnánk rogyásig a legegyszerűbb példákat. Egyik sem megerőltető és ha az alap hozzáálláson tudunk változtatni, akkor nem az lesz az első válasz, hogy: - Minek, ha csak én csinálom, az nem segít. A szomszéd meg úgyis szarik bele. 

A globális képet nézve, ennek kapcsán készítettünk egy egyszerű, egyértlemű rövid filmet The Last Breathe (Utolsó Lélegzet) címmel. Ketten a férjemmel összeálltunk hogy egy rövid film fesztivál keretén belül felhívjuk még több ember figyelmét a változásokra. Mi sem tartunk ebben a témában még ott, ahol  szeretnénk, de igyekszünk és a fenti példákat már hozzuk, talán többet is (bambusz fülpiszkáló, tömegközlekedünk). Kis lépésekben az emberiségért (ha egyaltalán ezen a ponton megérdemeljük).

Szép hetet és plasztikmentes júliust Mindenkinek!