Napsütötte London

Miért vágyódom mindig el?

2019. június 18. - UTLS

Sokszor elvágyódom. Akkor is, ha éppen ott ahol vagyok, jó. Valószínűleg már nem változom olyan sokat. Viszont ahová rendszeresen, akár évente többször visszajárok, Barcelona.

Ez a katalán város belopta magát a szívembe a sok zegzugos utcájával az óvárosi részben és a köré épített ‘almáival’ (a levágott sarkú háztömbök, hogy a város jobban szellőzzön).

Itt szinte mindegy merre fordítom a fejem. Lefelé nézve a járdákon a visszatérő kör és virágminták (következő tetoválás?) amik a modern szecessziós épületeket kötik össze, felfelé nézve pedig a sárkány, gyík és tojás motívumok, amik elmesélik a város történetét sárkányölő Szent Györggyel. Gaudi épületeit pedig nem sokaknak kell bemutatni. Utánozhatatlan, ahogyan a természet visszaköszön a munkáiban és az épületei követik a vonalakat, amik távol állnak a szabályostól, szokványostól, unalmastól, ahogyan a természetben sem találni derékszöget és egyenes vonalat. Nehéz elhinni, hogy ennek a zseninek a munkásságát most a régi diákjai leszármazottai próbálják folytatni, kiváltképp a Sagrada Familiában, pláne miután az amúgy sem könnyű kihívást nehezíti, hogy elégették az összes tervét, skiccét és ami megmaradt vagy fellelhető volt, azt házról házra járva és kutatva szedték össze, hogy felépíthessék az összes tornyot, kaput.

Bármerre járok, a történelem végigkísér a sárkánypikkelyes lámpaoszlopokban és az emberekben egyaránt. Persze nem utolsó sorban, ami számomra olyan nagyszerűvé teszi a várost, hogy ebédidőben leugarhatok a homokos tengerpartra ejtőzni. Ha pedig túrázni megyek a kutyákkal, akkor a Tibidabora felgyalogolni erdőt járni ugyanolyan közel van.parti_let.jpg

Folyamatosan azon jár az eszem hogyan lehetne átköltözni anélkül, hogy újra előről kelljen kezdeni. Katalán barátnőm 12 évet töltött Londonban mire adódott egy jó állás lehetőség és visszacókmókolt Barcelonába. Most már nem is költözne máshová, imádja. Munka fronton nem könnyítik meg az emberek dolgát, nagy a munkanélküliség. A másik oldalról viszont, mivel az idegen nyelv oktatása nem a legjobb, ezért van némi rés angolul dolgozni, tárt karokkal fogadják ha valaki tud egy másik nyelvet, csak sajnos nem vagyok sem programozó, sem szoftverfejlesztő , így pedig sok lehetőségtől azonnal elesem. De azért akad némi mentőöv.

Viszont ha már egyszer átköltöztem egy idegen országba és beilleszkedtem, onnantól egyáltalán nem tűnik lehetetlen vagy elérhetetlen feladatnak megtanulni még egy nyelvet és tovább költözni. Barcelona szerepel a 2 éves tervben.palm_trees.jpg

A város pezseg, és sokban hasonlít Budapesthez. Széles utak, csak pálmafakkal övezve, az épületek visszaadják a hangulatát Pest belvárosának és mit ad Isten, a katalánok is szeretnek panaszkodni. A beilleszkedéssel nem lenne túl nagy probléma, pláne hogy akad egy pár helyi barátunk akik várják már, mikor lépjük meg a költözést. Bárcsak már ott tartanánk! A munkafronton kéne okoskodni valamit és onnantól nem lenne visszaút. Pakolnám a kutyákat, bőröndöket , elhagynám az amúgy nem ködös Albiont egy kellemesebb éghajlatért, kultúráért és a megfizethetőbb árakért.

Londont sokan emlegetik tranzit városként és az is, csak itt a tranzit sokszor akár egy évtizedig is eltart. Valahogy az ember itt ragad. Tovább mint tervezte. A Brexitre is foghatnám, hogy a nyughatatlanságom megint kezd felülkerekedni rajtam, de nem. Bohócok és tragikomédia mindenhol van és lesz is, a Brexit pedig egyikőnk itteni munkáját vagy lakhatását sem befolyásolná radikálisan, mivel rezidensek vagyunk, több, mint 7 éves állandó munkaviszonnyal. De az igaz, hogy abszolút leegyszerűsítve a dolgot, ha a kedvenc sajtjaim, boraim és zöldségeim eltűnnének a polcokról, vagy megfizethetetlenné válnánák, akkor nem sokat agyalnék tovább az elköltözésen. A politika érint, napi szinten. Sehol nem fenékig tejfel az élet, próbálok néha elvonatkoztatni bár nem könnyű, nagy szerepet játszott az Angliába való költözésünkben is, hogy legyen perpsektíva. Csuriban a kezem, hogy ne vonzzuk be Katalóniában is a röhejesség kategóriáját feszegető politikát. Eddig sajnos nem jártunk szerencsével.

Na de visszatérve, imádom, hogy Barcelonában minden sarkon van egy kellemes bár, általában jó koszttal. Vannak kedvenc, bejáratott helyeink már, mind a megfizethető, vagy olcsó kategóriában. De ha néha ünnepelni támad kedvünk, csak úgy magunkat mert megérdemeljük, akkor sok nívósabb és szuper hely közul lehet válogatni. De szó ami szó, zöldség, gyumölcs, sajt fronton itt biztosan nem lenne panaszom, nem beszélve a tengeri finomságokról és a borokról. Az alábbi videóban listáztuk és feliratoztuk a helyeket a teljesség igénye nélkül, ahol szerintünk nem járhattok rosszul (angol a videó, de a helyeket könnyen megtalálhatjátok a segítségével).

Vonatra szállva pedig Bordeaux és San Sebastian is elérhető távolságokra vannak ahhoz, hogy kellemesen eltöltsön az ember egy hosszú hétvégét és kényeztesse az ízlelőbimbóit. kaja_2.jpgPersze csak miután már megengedheti magának, az átköltözés, lakás bérlés, kauciók és az első pár szűkösebb hónap után. Viszont számomra nem is kérdés, megérné e. Inkább kipróbálom, mint hogy azon gondolkozzam évek múltán, hogy mi lett volna ha. Már érzem a napot ,a sós tengeri levegőt az arcomon, a város utánozhatatlan hangulatát és a kilómétereket a lábamban mert itt vétek metróra szállni ha bringázni és sétálni is lehet. Szóval utánam a vízözön, csak most még előttem van.napsutemeny.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://napsutottelondon.blog.hu/api/trackback/id/tr2614900662